Vállalási szabályzat

Vállalási szabályzat Image


Szolgáltató neve: Golden-Glob Trans Kft.
Vállalkozás székhelye, telephelye: 2170 Aszód Falujárók útja 44.
Felügyeleti szerv neve: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Címe: 1147 Budapest, Komócsy út 17-19.
Vállalt szolgáltatások:

  • Gépjárművek időszakos karbantartási munkái,
  • Szerkezeti javításai, ápolási munkái,
  • Diagnosztikái vizsgálatai, beszabályozásai,
  • Fődarab javításai és felújításai,
  • Elektromos javításai, elektromos részegységeinek felújítása. Futómű állítás.
  • Műszaki vizsgáztatás
  • Környezetvédelmi felülvizsgálat
  • Eredetiség vizsgálat
  • Tachográf vizsgálat, illesztés - hitelesatés
Nyitvatartási idő: hétfőtől - péntekig: 7.00 - 18.00

2. Munkánkat befolyásoló legfontosabb jogszabályok, dokumentumok

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel,
301/2009 (XII.22) Korm. rendelet az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól,
302/2009 (XII.22) Korm. rendelet a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmáról,
249/2004 (VIII.27.) Korm. rendelet a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról,
8/2010 (II.18) KHEM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról,
77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról,
75/2005 (IX.29.) GKM-KvVm együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról,
124/2005. (XII.29.) GKM rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról,
91/2004 (VI.29.) GKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról,
101/2003 (XII.23.) GKM rendelet a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről,
35/2000 (XI.30) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatairól, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról,
80/1999 (VI.11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről,
1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről,
5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról,
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről,
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól,
Minőségirányítási kézikönyv,
www.magyarorszag.hu felületről és az NKH központi honlapjáról elérhető jogszabálygyűjtemény.
A szabályzat a 16/1976/VI.4./ MT. sz. rendelet a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről. 78/1987/XII.l4./ MT. sz. rendelet a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976/VI.4./ M'T'. sz. rendelet módosításáról - alapján - és a 7001/1988. KM. /gépkocsi javító-karbantartó szolgáltatási tevékenységre készítendő vállalási szabályzat/ irányelv figyelembe vételével készült.

3. ÁLTALÁNOS szerződési (vállalási) FELTÉTELEK

Golden-Glob Trans Kft. (továbbiakban: Szervezet) az alábbi, a minőségirányítási rendszerében pontosan meghatározott feltételek mellett fogadja műszaki vizsgáztatásra és környezetvédelmi felülvizsgálatra, előzetes eredetiségvizsgálatra, javításra, felújításra és diagnosztikai célú műszaki vizsgálatra az Ügyfél által átadott járművet.
Jármű átvétele javításra
Amennyiben a Szervezet rendelkezik a kért szolgáltatás elvégéséhez szükséges feltételekkel és feljogosítással, akkor a járművet az erre feljogosított dolgozójával megvizsgáltatja, aki a hiba-felvételezés után meghatározza a szolgáltatás technikai kivitelezésének módját, és a Munkalapon feltünteti az elvégzendő szolgáltatást.
A Szervezet, illetve erre feljogosított dolgozója írásban közli az Ügyféllel a kért munkák elvégzésének a munka elvállalásakor várható legmagasabb, tájékoztatásul szolgáló vállalási díját és a szolgáltatás elvégzésének határidejét. Ezt követően jegyzéket készít a jármű átadott tartozékairól (emelő, pótkerék stb.) és ezt tételesen feltünteti a Munkalapon a jármű karosszériáján található sérülésekkel együtt. A Munkalapot az Ügyfél és a Szervezet megbízottja aláírásukkal hitelesítik.
Ha a szolgáltatás elvállalásakor az elvégzendő munkák köre pontosan nem állapítható meg, akkor a Szervezet a várható díj legmagasabb összegét adja meg vállalási díjként.
A járműben hagyott személyes tárgyakért és egyéb vagyontárgyakért a Szervezet felelősséget nem vállal és ezekről jegyzéket sem készít.
A Munkalap egyik példánya az Ügyfélé, amely egyúttal a jármű átvételének elismervényéül is szolgál. A munka elkészülte után az Ügyfél a Munkalappal igazolja a jármű átvételének jogosságát a Szervezetnél.
A megrendelés alkalmával az Ügyfél köteles a Szervezet részére átadni a járművel együtt annak kulcsait, forgalmi engedélyét, kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazoló okmányt és egyéb, a forgalomban tartáshoz és/vagy a műszaki megfelelés igazolásához szükséges iratokat.
Ha az Ügyfél részletes árajánlatot kér a jármű javításának megkezdése előtt, úgy külön írásbeli megbízásra – díj ellenében – a Szervezet azt számára elkészíti, beleértve a hibafeltárással kapcsolatos esetleges részleges megbontást és az esetlegesen szükséges műszeres vizsgálat költségeit is.
Ha az ilyen módon elkészült árajánlat után az Ügyfél a szükséges munkák elvégzését mégsem kéri, úgy a megbontott egységek visszaszerelése, illetve a jármű üzemképes állapotba hozatala nem képezi a Szervezet feladatát. Ezen esetben a megbontott jármű elszállításáról az Ügyfél köteles gondoskodni. Amennyiben az Ügyfél külön megbízást nem ad a Szervezetnek az eredeti állapotú üzemképesség helyreállítására, akkor a Szervezet azt felelősség nélkül, szükségjavítás jelleggel, díjazás ellenében elvégzi, ha a hibafeltárás során a közlekedésbiztonságot befolyásoló hiba nem volt észlelhető. A műszeres hibafeltárás által érintett körben a hibafelvétel során fel nem fedezett hibát a Szervezet díjtalanul kijavítja.
Az Ügyfél részére készített árajánlat 3 naptári napig érvényes, ha az Ügyfél a járművét nem hagyja a Szervezet telephelyén, hanem azt tovább üzemelteti. A fenti határidőn belül is megszűnik az érvényesség, ha a járművön a felvételi állapothoz képest változás következik be (pl.: újabb meghibásodás, baleset stb.).
Ha az elvégzendő munka a jármű további használhatóságát befolyásolja, a Szervezet ezt írásban az Ügyfél tudomására hozza.
A telephelyen belül, illetve a próbaút során a járművet az Ügyfélen kívül csak a Szervezetnél alkalmazásban lévő, érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vezetésre alkalmas állapotban lévő (nem áll alkohol, gyógyszer vagy más szer hatása alatt) dolgozó vezetheti. A mozgatás során keletkezett károkért – amennyiben azt a Szervezet dolgozója okozta – a Szervezet teljes anyagi felelősséggel tartozik.
Szolgáltatás teljesítése során bekövetkező események
Ha a szolgáltatás elvállalásakor nem volt pontosan megállapítható, hogy milyen munkák, elvégzésére van szükség, akkor az előre nem látott és a megrendelt munkával közvetlen összefüggésben levő hibák – pl. megbontás vagy a műszeres vizsgálat során feltárt hibák – felfedezése esetén a Szervezet azokat külön megrendelés nélkül is megjavítja, ha a javítás összes költsége nem haladja meg azt az összeget, vagy attól legfeljebb +10%-kal magasabbat, amit a megrendeléskor a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatároztak.
Ha a munkavégzés során a Szervezet olyan előre nem látott hibát fedez fel, amely a megrendelt munkával nincs összefüggésben, függetlenül attól, hogy az a közlekedésbiztonságot érinti-e vagy sem, illetve a felfedezett hiba a megrendelt munkával összefüggésben van ugyan, de annak kijavításával a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként meghatározott összeg emelkedne, akkor köteles a hiba felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos munka díjáról az Ügyfelet haladéktalanul telefonon vagy személyesen értesíteni és ezt a Munkalapon rögzíteni. Ezt a munkát a Szervezet csak külön megrendelésre végezheti el, új teljesítési határidő kijelölése mellett.
Az előzőekben leírtak figyelembevételével a közlekedésbiztonsági szempontból szükséges javítás meg nem rendelése esetén, a hibás gépjármű Ügyfélnek történő átadásakor a Szervezet köteles írásban közölni, hogy a jármű a közúti forgalomban nem vehet részt és ennek tudomásul vételét az Ügyféllel igazoltatni kell (pl. Munkalap aláíratása stb.). A hibás jármű elszállításáról az Ügyfél köteles gondoskodni.
Amennyiben a megrendelt munka elvégzését az előzőekben leírtakon kívül egyéb ok akadályozza (pl.: alkatrész-szállítási késedelem stb.), azt a határidő lejárta előtt az Ügyféllel írásban közölni kell.
A szolgáltatás teljesítése közben okozott károkért a Szervezet felelősséggel tartozik. A kártérítési igényt írásban kell bejelenteni.
Amennyiben a szolgáltatás olyan akadályba ütközik, amelyek miatt azt a Szervezet elvállalni nem tudja, azt az Ügyféllel a jármű átvétele előtt részletes indoklással köteles közölni (pl.: kapacitás hiány, mérőműszer nem megfelelőssége, feljogosítás hiánya stb.).
Elkészült jármű átadása, számlázás
A Szervezet a jármű javításának befejezéséről értesíti az Ügyfelet. Ha az Ügyfél a készre jelentés kézhezvételétől számított 6 naptári napon belül nem veszi át a járművet, a Szervezet tárolási díj felszámítására jogosult. Amennyiben az Ügyfél vagy megbízottja az ajánlott levélben megküldött készre jelentés ellenére a gépkocsit 6 hónapon belül nem veszi át, a Szervezet a javítási és tárolási díj érvényesítése érdekében jogi eljárást kezdeményez az érvényben lévő jogszabályok alapján.
A Szervezet az elvégzett munkáról és a beépített anyagokról a többször módosított 1992 évi LXXIV törvény szerinti számlát köteles adni. A számlában feltüntetett díjtételek a vállalt járműtípusra meghatározott normagyűjteményben vannak meghatározva. Olyan munkák esetében, amelyekre javítási árjegyzék, illetve időnorma jegyzék nem készült, a Szervezet által meghatározott, műszakilag indokolt ráfordítási időnek megfelelő javítási díjat fizeti az Ügyfél.
A javítás során lecserélt fődarabok és alkatrészek a garanciális javítás kivételével, ha az Ügyfél és a Szervezet másképp nem állapodnak meg, az Ügyfél tulajdonát képezik.
A gépjármű és annak okmányainak átadása az Ügyfél részére csak a számla kiegyenlítése után történik meg. El nem szállított jármű után a Szervezet pótdíjat nem számol fel.
Jármű átvétele műszaki vizsgálatra, tachográf illesztésre - hitelesítésre
A munkafelvevő tájékoztatja az ügyfelet a műszaki vizsgáztatás feltételeiről a vonatkozó előírások alapján. A kapott tájékoztatás szerint az ügyfél:
- az ajánlatot nem fogadja el
- az ajánlatot elfogadja és kéri a szolgáltatás előjegyzését, elvégzését.
A vizsgabiztos a vonatkozó rendeletek alapján ellenőrzi a vizsgáztatást kizáró okokat. Kizáró okok az alábbiak lehetnek:
- alvázszám, motorszám nem egyezik a forgalmi engedélyben bejegyzettel,
- hamis forgalmi engedély,
- minősítésre kötelezett alkatrészek minősítő jele nem megfelelő, hiányzik,
- nem a típusbizonyítványban meghatározott kivitel ill. az eredi gyári kiviteltől eltérő engedélynélküli összeépítés ill. átalakítás.

Az Ügyfél bejelentése alapján a gépkocsit a munkafelvevő előjegyzi a műszaki vizsgára. Az előjegyzés szerinti időben a munkafelvevő átveszi az ügyféltől a gépkocsit, megnyitja a munkalapot, amelyen az ügyfél (vizsgára állító személy) megrendeli a Szervezettől a gépkocsi műszaki vizsgáztatását. A vizsgabiztos elvégzi gépkocsi átvizsgálását a hivatkozott 5/1990 illetve 6/1990 KÖHÉM rendeletben, valamint a NKH szabályzatoknak megfelelően, a munkalapon rögzíti az esetlegesen elvégzendő javításokat. A javítás abban az esetben kezdhető meg, ha az ügyfél tájékoztatása megtörtént a fenti ”Jármű átvétele javításra” pontban leírtak alapján és dokumentáltan megrendeli a javítási munkákat, illetve elfogadja a várható javítási költséget
A feltételek elfogadása után egy kijelölt szerelő a megrendelt javításokat elvégzi a gépkocsi javítási technológiájának megfelelően és a járművet műszaki vizsgára felkészíti.
A hibák kiküszöbölését követően a munkafelvevő rögzíti a jármű, a tulajdonos/üzembentartó és a vizsgára állító adatait a KÖKIR rendszerben, a program által generált kérelmet a vizsgára állító és a munkafelvevő az aláírásával hitelesíti. A vizsgabiztos ellenőrzi a forgalmi engedélyben és a rendszerben rögzített adatok valódiságát, illetve megfelelőségét, elvégzi a gépkocsi műszaki vizsgálatát a vonatkozó KöHÉM rendeletekben, illetve NKH szabályzatokban meghatározottak szerint és a KÖKIR programban rögzíti a mérések eredményeit és az esetleges hibákat, ezt követően minősíti a járművet és szükség szerint érvényesíti a forgalmi engedélyt. A munkafelvevő lezárja a munkalapot, elkészíti a javítási és vizsgáztatási számlát.
Sikeres vizsga esetén a számlával és az érvényesített forgalmi engedéllyel, és/vagy a műszaki adatlappal, környezetvédelmi adatlappal, valamint a tanúsítvány eredeti kinyomtatott példányával a munkafelvevő a számla kiegyenlítését követően átadja az ügyfélnek a gépkocsit és annak kulcsait.
A műszaki vizsgáztatás során keletkező bizonylatok, feljegyzések irattározásra kerülnek.
Jármű átvétele eredetiség vizsgálatra
Az eredetiségvizsgálatra a járművet a vizsgáló átveszi az ügyféltől, amelyet a Munkalap nyomtatványon dokumentál. A vizsgára fogadhatóság feltételeinek vizsgálatát követően a vizsgabiztos dönt a vizsgára állítás lehetőségéről.
A vizsgáló ellenőrzi:
- az eredetiségvizsgálatot kérő személy jogosultságát (meghatalmazás), okmányait, adatait (érvényes személyi igazolvány, útlevél, új típusú vezetői engedély, lakcím kártya),
- a járműre vonatkozó okmányokat (forgalmi engedély, stb.)
- a jármű és az okmányok adatainak egyezőségét,
- az esetleges korlátozásokat,
A vizsgáló rögzíti a jármű adatait, majd rögzíti a kérelmet. A folyamat végrehajtása megegyezik a 301/2009 (XII.22.) Korm. r-ben leírtakkal. Az eredetiségvizsgálatot a kérelem alapján indíthatja meg a kérelmező. Ehhez a kérelmezőnek személyesen meg kell jelennie a vizsgaponton, és ott hitelt érdemlően igazolnia kell magát, illetve kérelemindítási jogosultságát, valamilyen érvényes irattal. (alapvetően a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója jogosult erre) Amennyiben az nem természetes személy, akkor írásos, szabályos meghatalmazással kell rendelkeznie annak, aki a gépjárművel megjelent. Ha más személy az ügyfele autóját viszi a vizsgapontra, akkor az autót vizsgára vivő személynek kell rendelkeznie a gépkocsi tulajdonostól egy meghatalmazással. A kérelem felvétele (KERT rendszerbe) során a jármű okmányból kerülnek rögzítésre a gépjármű adatok. Ez alapján a rendszer elvégzi az azonosításokat, és meghozza a szükséges döntéseket. A kinyomtatott Kérelem tartalmazza az előzetes eredetiségvizsgálat elrendelését (szükség esetén) és annak díját. A Kérelmet az ügyfél aláírásával fogadja el, és e pillanattól tekinti a kérelmet élőnek. Fontos, hogy a Kérelem tárgya az eredetiségvizsgálat. A Kérelmet, ezt követően be kell szkennelni, így valósul meg annak az elektronikus rögzítése. A kérelem aláírása után az ügyfél távozik a helyszínről, mert nem lehet jelen a vizsgálatnál. A vizsgáló megkezdi a gépjármű azonosítóinak vizsgálatát, összehasonlítja azokat az okmányokban szereplőkkel és ellenőrzi azok gyári kivitelét. Ellenőrző lista lekérése a rendszerről (ez után még van lehetőség a módosításra). A megszerzett információk alapján, a vizsgáló kitölti a program vizsgálati részét, majd az adatokat elküldi a központi rendszerre. Ezt követően a rendszer által küldött okmányok kerülnek kinyomtatásra, amelyeket a vizsgáló át fog adni az ügyfélnek. A vizsgálat után az ügyfél átveszi az elkészült számviteli bizonylatot és számlát, ezzel a vizsgálat befejezettnek tekinthető. Az eredetiség vizsgálat során keletkező bizonylatok, feljegyzések irattározásra kerülnek.

4. SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS PANASZOK INTÉZÉSE

elvégzett szolgáltatással kapcsolatos minőségi kifogások bejelentését az Ügyfélnek írásban kell megtennie. A minőségi kifogás bejelentésekor az Ügyfél köteles egyidejűleg a javítási számlát is bemutatni.
A téves hiba megállapítás alapján szükségtelenül elvégzett munka ellenértékének kifizetését az Ügyfél a jármű átvételekor megtagadhatja.
Az Ügyfél a jótállási feltételek alapján a számára megjelölt jótállási időn belül követelheti:
• a hibásan vagy hiányosán elvégzett munka kijavítását,
• a kifizetett díj arányos csökkentését, illetve visszafizetését,
• az elvégzett munkával összefüggésben keletkezett hiba díjmentes kijavítását.
A hibás teljesítés miatt maghibásodott jármű beszállításáról a Szervezet telephelyére az Ügyfélnek kell gondoskodnia.
A Szervezet a jótállási kötelezettségének saját telephelyén tesz eleget.
A Szervezet az Ügyfél minőségi kifogásait lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül köteles megvizsgálni, és ha azok alaposak, a jótállásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően köteles javítani a hibákat. Amennyiben a kifogás okát a Szervezet az Ügyfél által elfogadott határidőn belül alkatrészhiány miatt megszüntetni nem tudja, úgy arról az Ügyfelet tájékoztatja és újabb javítási határidőt jelöl meg. Ha a Szervezet a minőségi kifogást nem ismeri el, köteles erről az Ügyfelet írásban tájékoztatni.
A szolgáltatás akkor tekinthető hibásnak, ha a Szervezet a munkafelvétel során feltárt hibákat és a megrendelt javításokat bizonyítható módon nem, vagy rosszul végezte el, de a munka ellenértékét a számlában felszámítja. Nem tekinthető hibásnak a szolgáltatás, ha a Szervezet a jármű megbontása során olyan hibát talál, ami a hibafelvételkor nem volt megállapítható és az Ügyfél az utólagosan tudomására hozott hiba kijavítását a Szervezetnál nem rendeli meg.
Az előzőekben meghatározott alapelvek alapján a panasz kivizsgálása az alábbiak szerint történik:
• a javítás mennyiben szolgálta a munkavállalásra vonatkozó bizonylatokban (Munkalap) rögzített és az Ügyfél tudomására hozott, vagy az általa kért hiba elhárítását,
• a jármű megbontása és javítása során előállt-e olyan újabb hiba, ami a hibafelvétel során nem jelentkezett és erről az Ügyfél kapott-e tájékoztatást,
• a számlán feltüntetett javítási műveletek alapján megállapítható-e a felhasznált anyagok és alkatrészek szükségessége,
• helyesen került-e megállapításra a javításra vonatkozó jótállás mértéke, időtartama,
• a javítás eredményeként bekövetkezett-e a javított részegységek javulása és ha azok beállítási és működési paraméterei mérhetők, mennyiben felelnek meg a gyártó által megadott értékeknek.
A rendeltetésszerű üzem szempontjából lényeges, de diagnosztikai eszközökkel nem minősíthető szerkezeti egységek ellenőrzése szemrevételezéssel, működési, illetve futópróbával történik. Ennek során történik a jármű jellemző menettulajdonságainak, a külső és belső szerkezeti zajoknak, az egyes szerkezeti részek működőképességének vizsgálata.
Ha az Ügyfél a vizsgálatnál jelen kíván tenni, úgy ennek lehetőségét a Szervezet számára biztosítja.
A vizsgálat megtörténte után az Ügyfél és a Szervezet közös jegyzőkönyvet vesz fel, ahol mindketten közlik az észrevételeiket. Véleménykülönbség esetén a jegyzőkönyv egy példányát, a panaszt a továbbiakban elbíráló külső szerv (Nemzeti Közlekedési Hatóság) részére a Szervezet köteles megküldeni.
Ha a javítás módjával kapcsolatban lényeges műszaki kérdésben vita merül fel az Ügyfél és a Szervezet között, akkor a Szervezet köteles 3 napon belül a NKH RI szakvéleményét kikérni. A minőségvizsgáló szervezet a vizsgálatot soron kívül elvégzi, lehetővé téve azon mindkét fél részvétlét.
Lényeges műszaki kérdések az alábbiak:
• javítás vagy beszabályozás után a fő-, illetve a részegység működésében nem következett be javulás, illetve a javítással összefüggésben újabb hiba állt elő,
• a sérült kocsiszekrényen végzett javítások után a főbb gépészeti egységek felfüggesztési pontjai a gyári előírásokban megadott tűréshatárokon kívülre esnek, továbbá az ajtók, ablakok zárása nem megfelelő, az utas- vagy csomagtér beázik,
• részleges vagy teljes fényezés után a jótállási időn belül a fényezett részekről a festék leválik, a szín a nem fényezett részek színétől lényegesen eltér.

TANÚSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A Vállalkozás az általa végzett egyes szakmai tevékenységekkel kapcsolatban az alábbi tanúsítási kötelezettségeknek tesz eleget:
Járművek ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje)
A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált kenőanyagok, hűtő- és fékfolyadékok mennyiségének, minőségének és minőségi jelének a leírására terjed ki.

Járművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása
A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a felhasznált alkatrész és anyag, valamint a bemérési, beállítási adatok leírására (megjelölésére) terjed ki.

Járművek javítása
A tanúsítási kötelezettség az elvégzett munka, a kicserélt részegységek és alkatrészek, valamint a műszeres bemérési, beállítási adatok leírására terjed ki.

5. JÓTÁLLÁSI FELTÉTELEK

A Szervezet az általa elvégzett munkákért az alábbi jogszabály szerint jótállást vállal, azzal a kiegészítéssel, hogy az Ügyfél által hozott alkatrészekre, anyagokra a jótállás nem vonatkozik.
249/2004. (VIII. 27.) Korm. Rendelet
az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) Az e rendelet mellékletében felsorolt, a fogyasztó [Ptk. 685. § d) pont] által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatások esetében, amennyiben (a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja), a szolgáltatást nyújtó szervezett (a továbbiakban: szervezet) jótállási kötelezettség terheli.
(2) Nem alkalmazhatók e rendelet szabályai, ha a javító-karbantartó szolgáltatást a szolgáltatás tárgyát képező dologra (a továbbiakban: dolog) vonatkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítették.
(3) A szervezet az e rendeletben foglaltaknál a fogyasztóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.
(4) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
2. § (1) A jótállás időtartama hat hónap.
(2) A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy - ha az üzembe helyezést a szervezet végzi - az üzembe helyezés napjával kezdődik.
3. § (1) A szervezet köteles a fogyasztónak a szolgáltatás díjának átvételekor, legkésőbb a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére történő átadásakor - külön kérés nélkül -jótállási jegyet átadni.
(2) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a szervezet nevét és címét;
b) az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat;
c) a szolgáltatás díját;
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének feltételeit és határidejét;
e) a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá a kilométeróra állását.
(3) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.
(5) A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét nem érinti.
4. § (1) A szervezet a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
a) a fogyasztó nevét, címét,
b) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
c) az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,
d) a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját,
e) a hiba bejelentésének időpontját,
f) a hiba leírását,
g) a kifogás rendezésének módját.
(2) Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.
(3) A szervezet a jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak átadni köteles.
(4) Amennyiben a szervezet a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni.
(5) A szervezet a kijavítás vagy a munka újbóli elvégzésének határidejét a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel köteles megállapítani és a fogyasztót a vállalt határidőről a bejelentéskor vagy a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ott megjelölt időtartamon belül tájékoztatni.
5. § (1) A szervezet a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
(2) Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről - a melléklet 4. pontjában felsorolt járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével - a szervezet köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a szervezet elmulasztja, azt a szervezet költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.
6. § (1) Ez a rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatálya, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

Cégadatok

Tagságunk neve: GOLDEN-GLOB TRANS Kft Fuvarozó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Alapítva: 2006
Cégjegyzékszám:13-09-106986
Székhely: H-2170 Aszód, Falujárók útja 44.
Fióktelepe(i): H-1214 Budapest, Nap u. 12. 4.em 13.ajtó
Cégjegyzékszám: 13-09-106986
Közösségi adószám: HU13674463
Adószám: 13674463-2-13

Forintos Bankszámla

Banszámlaszám: 11742166-20119997
Bank címe:OTP Bank, Aszód
IBAN: HU64
Swift: OTP.VHUHB

Euros Bankszámla

Banszámlaszám: 11763426-40860884
Bank címe: OTP Bank Gödöllői fiók
IBAN: HU64
Swift: OTPVHUHB